CHKO Dunajské luhy fontos élőhelye a vízi madaraknak. Rendszeresen előfordulnak itt ritka madárfajok, mint a rétisas, kis kócsag és vörös gém. Ezért szerepel a nemzetközi jelentőségű védett területek listáján.

Dunajské luhy a legfiatalabb a 14 tájvédelmi területek közül Szlovákiában. A Csallóköz déli részén, amely szomszédos a Duna öreg folyómedrével, helyezkedik el. A terület öt különálló részből áll a Dunamenti síkságon. Pozsonytól egészen a Duna, Magyarországgal határos vonalán a Nagy léli szigetig (Komárom). A terület három régióra terjed ki. Pozsony, Nagyszombat és Nyitra régióra. Egész területe 122,84 km², folyókkal, halas tavakkal, patakokkal.

A réti sas szigete állami természetvédelmi terület.

Dunaszerdahelyi kerületben (Baka közsgében) a Nagyszombati régióban helyezkedik el. A területet 22,7700 hektár. 1953-ban, 1984-ben, 1988-ban volt hitelesítve. A védelmi övezet nemvolt meghatározva.

A védelem tárgya: A terület jelenleg az egyik utolsó megmaradt természetes, időszakosan elárasztott Duna ártéri erdőknek, élőhely e a ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajoknak.

Területe 9157 hektár, a Szigetköz erületének mintegy 20%-a, amelyből fokozottan védett 1325 hektár. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedő egységből áll. Ezek részletezve: a Duna hullámtere Dunaszigettől (Sérfenyőszigettől) a medvei közúti hídig védett, a Mosoni-Duna és a mellette fekvő erdők Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók. Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Dunasziget, Lipót, Dunaszeg községek területén.

A lassúbb vizeiben és morotvákban, amelyek levágott Duna-ágak, lebegő és gyökerező hínártársulások élnek (Lemnetalia, Hydrocharietalia és Potamogetonetalia). A sekélyebb vizekben és a partok mentén nádas és magassásos társulások találhatók

A Duna szigetein található, időszakosan kiszáradó tavacskák, feltöltődő mellékágak mindamellett, hogy jelentős vízimadár költő- és táplálkozóhelyek, különböző fajokban gazdag vízinövény-társulások menedékhelyei is.

A Szigetköz állatvilágának legjellegzetesebb képviselői a vízi életközösségben előforduló fajok. Halfaunájában megtalálható a hazai fajok mintegy 80%-a. Az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario) éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai.

A Csicsói holtág, nemzeti természetvédelmi terület, része a Csicsói ártereknek. Tudományos és a táj fekvése szempontjából az alföldfön a Csallóköz gyöngyszemének tekintik. Jelenleg a Duna legjobb állapotban lévő holtága amely kívül esik az árvízterjedési területnek. Ebből a szempontból egyedülálló jelenség. 1830 – 1840 között ez az áramlási útvonal elvolt vágva, hogy megkönnyítsék ezzel a gőzhajózást. A víz átlagos mélysége 3 méter.

A Tőkési ág a Patonyi-réteknél ered és Nyárasdon folyik vissza a Kis-Dunába. A Tőkési ágnak nincsen forrása, és nem is egy felszíni leágazás, hanem a talajvízből tör a felszínre Patonyi-rétek községnél, ezért vize nagyon tiszta. A víz több község rétjén, szántóföldjén vagy területén halad át halad át: Alsópatony, Dunatőkés, Felsővámos, Sikabony, Csallóközkürt, Vásárút, Nemeshódos, Nagyabony, Alsó és Felső Nyárasd. A Tőkési ág felső részén nem meghatározott a folyása, van ahol a föld alatt folyik. Sokszor egy-egy tavacska jelöli a folyását, gazdag vízinövényekkel. Ezt a tájformát főleg Csótfa környékén lehet tapasztalni. Mélysége változó: a néhány cm-től egészen az 5 méterig terjedhet.